Tegnap végre, végre végre elérkezett az a nap, amikor vége lett az idei igazán stresszes (a munkámból adódóan) időszakomnak. Ennek örömére gyorsan valami pihentető elfoglaltságot kerestem, így a már rég óta dédelgetett vágyam szerint neki láttam festeni. KATAFA - a mester, a megtanító- iránymutatásait igyekezvén betartani, ilyen eredmény született.
Nekem nagy öröm volt még akkor is, ha reggel 9-től délután 5-ig a konyha nem funkcionált rendeltetésszerűen, én pedig mire mindennel elkészültem, szintén nem voltam friss állapotomban. Nekem így is nagyon megérte.
6 megjegyzés:
Nagyon sikeredettek! Biztos nem véletlenül.
Jók lettek! Főleg az első tetszik nagyon!
Lesz miből varrni Lellén! Az erdő tényleg jó:)
Ha nektek is tetszik az nagyon jóóóóóóó! :))))
Az a tálcás attól nagyon jó, hogy mintha vízben tűkröződne az egész.
Kedves Márta néni, öröm, hogy erre jártál, és köszönöm.
Megjegyzés küldése